A megtérés, mint a cigány integráció egyik alternatívája – 2. rész

Két részes írásunkban arra a kérdésre keressük a választ, miként lehet a cigány pasztoráció a roma integráció eszköze. Az első részben a fontosabb keresztény pasztorációs alapelveket és programokat tekintettük át, ezúttal a Pünkösdi Egyház tevékenységét mutatjuk be, majd a megtérés néhány – az integráció szempontjából releváns – elemét vizsgáljuk megtért roma fiatalokkal készített interjúk alapján.

 

A Magyar Pünkösdi Egyház cigánymissziója

Az eddigi olvasmányok és kutatási eredmények azt erősítették meg, hogy a pünkösdi egyház korán és fokozott figyelemmel fordult a magyarországi cigányok irányába, ennek következtében kiemelkedő a cigány-gyülekezetek és a cigány megtértek aránya körükben, illetve számos szociális missziót is folytatnak körükben.


Forrás: Magyar Pünkösdi Egyház honlapja

A pünkösdi-karizmatikus mozgalom, pünkösdi mozgalom vagy pünkösdizmus napjainkban a fejlődő országok egyik legdinamikusabban növekvő keresztény mozgalma, megújulási célú irányzata. A mozgalom követői fontosnak tartják az Istennel való közvetlen és személyes megtapasztalásokat, élményeket. Fő jellemzői a Jézus Krisztusba vetett hit és a megtérés (metanoein) mellett a Szentlélekben való alámerítkezés (baptizo), melynek különböző bibliai jelei lehetnek.

A pünkösdi gyülekezetek aktív missziós tevékenységet folytatnak, tagjaik jelentős része megtért, azaz nem családi tradícióként hozta magával a kereszténységet.


Forrás: Magyar Pünkösdi Egyház honlapja

Gyetvai Gellért kutatásai szerint a roma gyülekezetek vallási típus szerinti megoszlása alapján a karizmatikusak 85,7 % -os többségben vannak.[1] Tény, hogy a pünkösdi-karizmatikus gyülekezetek voltak leginkább élenjárók a cigány gyülekezetek szervezésében, ezáltal ők tudtak több közösséget alapítani, valamint náluk alakult ki legelőször az a nyitottság, amely a romák befogadását eredményezte. Mindemellett a karizmatikus hívás illeszkedik a legkompatibilisebben a cigányság különböző csoportjainak az érzelmi életéhez, világképéhez mentalitásához és vallási gondolkodásához.[2]  Emellett szót kell említeni arról a jelenségről, hogy bár a pünkösdi gyülekezetekbe megtért romák száma arányaiban kiemelkedő, az ide megtértek a cigány identitásukat alapjaiban érintő, gyökeres változáson mennek keresztül. A megtéréssel elhagyják régebbi bűnös életük és teljes mértékben a kereszténység válik identitásuk alapjává. Ez viszont, főleg a romungrók esetében, akik eleve sokkal bizonytalanabb cigány etnikai identitástudattal rendelkeznek, tovább gyengítheti cigány etnikus identitásukat. Mivel a cigányságuk alapjait képező szokásaikat levetkőzik, keresztény romákká válnak, és ebben a keresztény szó a hangsúlyosabb.[3] Tehát ezek a felekezetetek az integrálás helyes értelmezésének gyakorlati megélésében szorulnak segítségre.


Keresztelkedés 2015-ben a  csíkszeredai apostoli pünkösdi gyülekezetben (Forrás: http://itthon.ma/ )

Megtérés – kereszténnyé válni cigányként

Megtérésnek, egy ember átalakulásának folyamatát távolról, a gyermeklélektan oldaláról közelítve érthetjük meg. A megtérőnek sok vonatkozásban ugyanazt az utat kell végigjárnia, amit a gyermek megtett „első világképének” kialakulásáig. A kisgyermek „világképe”, annak kategóriái nem racionális tanulás útján alakulnak ki, hanem elsősorban az anyával, illetve a szülővel volt érzelmi azonosulás révén (primér szocializáció). A gyermek identifikálja magát a szeretett lénnyel, a számára érzelmileg döntően „jelentős másikkal”, majd különösebb okoskodás nélkül átveszi annak „világát”. A szocializációnak és a „világkép” kialakulásának másik oldala kifejezetten „közösségi” jellegű: itt kezdődik a családi közösség jelentősége. A gyermek elsajátítja a társas élet alapszabályait, megtanulja a szeretetet, önzetlenséget. Azonban a család nevelő tevékenységében is lényegesen fontosabb szerepe van az érzelemnek az értelemnél, a példának az elméleti magyarázatoknál. A gyermek csak közvetlenül tapasztalt magatartásformákkal képes azonosulni; esetleg jól kidolgozott, de elméleti magatartásmodelleket nem tud elsajátítani. A pedagógia, a lélektan pótolhatatlan szerepet tulajdonít az első évek „érzelmi tanulásának”, amely döntően hat az ember egész későbbi életére. A felnőtt is egész életén át a gyermekkorban elsajátított kategóriák prizmáján keresztül fogja látni a világot[4]

A vallásos cigányok

A közgondolkodásban számtalan jelzővel illetik a romák vallásos szokásait, sokszor vallási jellemzőiket is a cigánysághoz kötődő negatív sztereotípiák alapján ítélik meg. Sztereotípiaként él a közgondolkodásban, hogy csak felszínes a megtérésük, az érdek hajtja, és közben nem változik meg a személyes életük, hogy a cigányok vallása legtöbbször a körülöttük élő népekével azonos, valójában minden egyediséget, cigány sajátosságot nélkülöz, s mindent csak átvesznek. A vallástudományi szakirodalomban elterjedt továbbá, hogy a temperamentumosságuk miatt a karizmatikus vallás jobban vonzza és kiszolgálja hangulatban őket. Vonzó számukra, hogy a pünkösdi karizmatikus istentiszteletek kevésbé formalizáltak, alkalmat teremtenek az egyének közvetlen bekapcsolódására, érzelmeik kinyilvánítására, sokszor sírásra, megosztásra, tanúságtételre. A legújabb kutatások szerint emellett hangsúlyos a tanítás hívóereje, ami sokszor erősebb, mint az istentisztelet hangulata. [5]

Ugyanakkor a katolikus valláshoz pedig a Mária kultusz miatt tudnak kötődni, továbbá a katolikus tradíciók begyökerezettsége is hozzájárul ahhoz, hogy a tradicionalitáshoz amúgy erőteljesebben kötődő cigányság jelentős része Magyarországon is katolikusnak vallja magát.[6]

Interjúk megtért cigány fiatalokkal

A megkérdezett fiatalok életében radikális változást idézett elő a megtérésük. Ezek a fiatalok nem egy esetben már drogproblémával, illetve, valamilyen függőséggel küszködtek, vagy szélsőséges gondolkodás jellemezte őket. Mindegyiküknek volt egy fordulópont az életében, amikor elmondásuk szerint nem tudtak ugyanolyanok maradni, mint azelőtt. Az interjúalanyok esetében, ez lehetett:

  • A közösség megtartó ereje, mint Alexnél: „Aztán egyszer elhívott egy idősebb nő, ez után azt vettem észre, hogy minden héten ott vagyok”.
  • Családi minta ereje, mint Joelnél: „szoktunk imádkozni is reggel, vacsora, ebéd és este. Meg reggel, amikor felkelek, akkor azt látom, hogy anya olvassa a Bibliát, meg, ha beteg valaki.”
  • Egy prédikáció, mint Norbinál: „Mikor azon a vasárnap én elmentem és eldöntöttem, hogy megtérek, mert hallottam egy darabot az Istenből. Mind fizikálisan és lelkileg nagyon megtört az élet és azt mondtam, hogy vasárnap én megtérek, és nem érdekel senki és semmi, és amikor kimentem és imádkozott értem a pásztor, akkor találkoztam az élő igaz Isten szeretetével, és mértettem, hogy Jézus meghalt értem a golgotai kereszten a bűneimért, akkor kaptam egy új szívet és egy új életet.”
  • Vagy Lisánál: „amikor elmondták nekem az evangot, és megértettem, hogy mit tett értem Jézus, és ez mi módon befolyásol engem, felcserélődtek a dolgok fontossági rendje.”
  • Egy látomás, mint, Izánál: „Kisebb koromban, volt egy látomásom, miszerint a pokolra megyek, ha itt lesz a világvége és aztán felkeltem és az volt a Bibliába írva, hogy térj meg és élsz. Ezután kerestem Isten akaratát és egy gyülekezetet.”
  • Vagy egy természetfeletti tapasztalat, mint Roxynál: „Igen, 2009-ben tért meg és ez abban is megmutatkozott, hogy ezután több mint 8 éven keresztül nem fogott piát magához. Számomra, ez hatalmas csoda volt, mert tudtam, hogy apának nincsen ekkora akarat ereje, hogy egyedül le tudja rakni az alkoholt.”
  • Az életüket a megtérés után szélsőségesen, bipolárisan látják. Korábbi bűnös énükkel és tetteikkel áll szemben az új, megtisztult egyén, aki feloldódott a kereszténységben. „Az aktív függőség több okból elszigetelve tartott. Az elején elkerültem a családot és a barátokat, hogy ne jöjjenek rá. Ma, az életem sokkal teljesebb. Más felépülő függőkkel folytatott tevékenységekben lelem örömömet. Van idő a családra.”
  • Az eddig kialakított kapcsolati hálójukat, a keresztény identitás kialakulása és megerősödése miatt le kellett építeniük. Az esetek jelentős részében hirtelen törés állt be a külvilághoz való viszonyaikban. Baráti körük lecserélődött, szokásaik megváltoztak. „Onnantól kezdve szabad lettem és a régi gondolatokat és társaságot elkezdtem hanyagolni, új barátok alakultak, testvérek a gyülekezetben, akikkel mai napig tartom a kapcsolatot és számíthatok rájuk.” Van olyan is, aki a magatartásával missziózik a rokonai, vagy a barátai között: „és mondtam, hogy Bogi nekem el kell, hogy menjek, nem tudom, de ha jössz, jössz, ha nem nem, de én megyek, mert érzem, hogy nekem ott kell legyek… Elmentünk végül az Istentiszteletre, eljött végül ő is és még 2 ismerősünk is.” „4 barátnőmmel, akikkel jóban vagyok és suli után is együtt lógunk. Ilyenkor el kezdünk beszélgetni és felvállalom, hogy hogyan gondolkodom és bizonyságot tudok tenni.”

A fiatal cigány megtértekkel felvett interjúk tanulsága tehát az egyén életében bekövetkező gyökeres fordulat. Általános, hogy bánják bűneiket, a megtérés után saját bevallásuk szerint tisztábban látják a cigánysággal kapcsolatos problémákat, azt, hogy az integrációjuknak sok esetben önmaguk voltak a gátjai és ugyanezt vélik igaznak a teljes cigány lakosságra is. Ebből a szempontból képesek kívülről szemlélni saját etnikumuk. Persze, több kérdés is felmerülhet mindezzel kapcsolatban. Milyen mértékig nevezhetők ők még ugyanúgy cigánynak, mit megtérésük előtt? Mennyiben maradtak meg cigánynak külső jegyeiken túl? Mennyiben maradtak meg cigánynak családi tradícióik, öltözködésük, értékrendjük? Ha a válaszaikat nézzük, azt mondhatjuk, nem sokban. Korábbi cigány identitásuk alapjai olyan mértékben leépültek, hogy ezek alapján a cigánysághoz való tartozásuk megkérdőjelezhetővé válik. Előbb keresztények, és csak ezután cigányok már. Sokkal fontosabb azonban annak kiderítése, hogy miképp változott meg cigány társaik véleménye róluk? Vajon képesek e szűkebb közösségük számára követendő mintaként szolgálni? A római katolikus szendrőládi cigányok esetében jól látható volt, hogy rengetegen követték őket, ám Szuhay Péter kötete (Sosemlesz cigányország) arra is fényt derített, hogy milyen sokan elfordultak tőlük amiatt, hogy egyre inkább „magyarrá” váltak. Az ugyanis, hogy rendszeresen dolgoztak, nem jártak mulatni, kocsmába, kártyázni, szerencsejátékozni, nem erőszakoskodtak stb. az ő szemükben a cigányságuktól való részlegese elfordulásként volt értelmezhető. A válasz tehát összetett. A megtéréssel radikális változás idézhető elő a cigányokban (is), s ennek következtében a többségi társadalom szempontjából való elfogadottságuk jelentős mértékben megnőhet, változhat munkaerő-piaci helyzetük, kilátásaik, életkörülményeik. A lényeg mindeközben, hogy a megtérés úgy történjen, hogy közben megmaradhassanak cigánynak is. Olyan cigánynak, akit a közössége követendő cigány példaként tud értékelni.

Iovanovici Afrodita

Felhasznált irodalom

Cigányélet: Balogh Elemér - Csapó Emma - Sipos Gyula (S) - Tarnóczi Mária - Zámbó Attila, Szeretet földje Magán kiadás, (Sípos Gyula) Törökbálint, 2013.

Erdős Kamill:A magyarországi cigányság (1958) In  Erdős Kamill cigánytanulmányok. Békéscsaba, Gyulai Erkel Ferenc Múzeum. 1989.

Forray R. Katalin: Ciganológia- Romológia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000

Forray R. Katalin-Hegedűs T. András: Cigány gyermekek szocializációja, Aula Kiadó, Budapest, 1998.

Gyetvai Gellért, Rajki Zoltán: Cigány missziós mozgalmak hatásai Magyarországon Cigány Módszertani és Kutató Központ, Békés, 2014.  43-159 o.

Kopasz Jenőné Ancika : Igazgyöngyöt találtam, Pharmaprint nyomda, Debrecen, 2011.

Lukács Ágnes: Interjú Landauer Attilával. In. Gereben Ferenc-Lukács Ágnes (szerk.) Fogom a kezét és együtt emelkedünk. Tanulmányok a roma integrációról.Budapest Faludi Ferenc Akadémia. 2013. 45-62.o.

Péterfi Rita-Szűcs Hajnalka: A beilleszkedés lehetséges útja. In. A feladatra készülni kell, Gondolat Kiadó, Budapest, 2004.

Peti Lehel: A moldvai csángók vallásosága, Lucidus Kiadó Budapest, 2008.

Szegő László (szerk.): 1973 Cigány tanulók  az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest

Szuhay Péter: Sosemlesz Cigányország , Osiris Kiadó Budapest, 2012. 

Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája.  Budapest,  Medicina Kiadó. 2006.

Várnagy Elemér : 1993 A cigány fiatalok a nagyvilágban,  Lámpás kiadó, Abaliget

Dúl Géza: A cigányság evangelizációja (Letöltés ideje: 2017.01.10.)

Dúl Géza: Krisztus „Cigányország útjain”. Cigánypasztoráció Magyarországon, 2002  (Letöltés ideje: 2017.01.10.)

Human Contact 2001 Bt.: Roma integráció a Magyar Katolikus Egyház segítségével. (Letöltés ideje: 2017. 01.10.)

Megtértek

Nordic walking Jézussal

 


[1]Gyetvai Gellért, Rajki Zoltán, 2014, Cigány missziós mozgalmak hatásai Magyarországon Cigány Módszertani és Kutató Központ, Békés 136.o.)  

[2] (Gyetvai Gellért, Rajki Zoltán,2014, Cigány missziós mozgalmak hatásai Magyarországon Cigány Módszertani és Kutató Központ, Békés 90.o.)

[3] (Bővebben erről lásd Povedák, Kinga (2015) Belonging, Integration and Tradition: Mediating Romani Identity Through Pentecostal Praise and Worship Music. In: Congregational Music-Making and Community in a Mediated Age. Congregational Music Studies Series . Ashgate, Farnham, pp. 161-182. )

[4] Dr. Tomka Ferenc: A megtérés lélektana (Letöltés ideje: 2017.01.10. )

[5] Gyetvai Gellért, Rajki Zoltán,2014, Cigány missziós mozgalmak hatásai Magyarországon Cigány Módszertani és Kutató Központ, Békés 159.o.)

[6] Dúl Géza: A cigányság evangelizációja (Letöltés ideje: 2017.01.17)